"Nagyon vigyázzatok... Ezek igazi külvárosi csibészek..."


Ébredj!




Ingerülten vagy nyűgösen ébred? Úgy rángatják ki minden reggel az ágyból? Minden nap bal lábbal kel fel? Lepje meg kedvesét egy "felébresztő tanfolyammal", ahol mindenki könnyedén elsajátíthatja a felébresztés, egyáltalán nem olyan könnyű, de hihetetlenül izgalmas tudományát. Ajándékozzon karácsonyra olyat, aminek ön sokkal jobban örül majd, mint párja.
Szerettei kifogástalanul keltik majd fel önt és minden embertársát, ha elvégzi a 2010-es esztendőben induló "felébresztő tanfolyamunkat". A kurzuson átvesszük a verbális ébresztés leghatásosabb fajtáit, a felrázás leggyengédebb változatait és most a karácsony alkalmából minden hölgy jelentkező 5%-os kedvezménnyel ismerheti meg az orális ébresztés minden csínját és binját.
Várom minden olyan türelmetlen és durva személy jelentkezését, aki szeretne megváltozni és szeretné megtanulni, hogy hogyan keltse fel úgy szeretteit, ahogy arról most csak álmodni mernek. És várom minden olyan hölgy önéletrajzát, kézzel írott motivációs levéllel, akik újonnan induló tanfolyamunkon szívesen ébrednének édes álmukból, a férfiak számára indított orális ébresztés tréningen.



Mama Marikának: Mond meg a Tamásnak, hogy van egy kis lencse, ha kér jöjjön le...
Marika: Miii???
Én: Mama azt mondja, hogy mond meg nekem, hogy van lenn lencse...
Marika: Ja! Van lenn egy kis lencse...
Én: Köszi...

Gödöllőn mindig elmegyek az Állattenyésztési teljesítmény vizsgáló kft. mellett...
valahányszor elballagok az épület előtt eszembe jut, hogy hogyan nézhet ki egy értekezlet náluk...
Az igazgató kikérdezi az egyes részlegek vezetőit, hogy kinél mi újság volt a héten? És szépen beszámol mindenki, hogy melyik állat mennyit baszott? Egyszer tuti bekérezkedek...
és különben is, ki kapja a hónap dolgozója díjat?


Sohasem lehetünk biztosak abban, hogy ha egy nő kinyomja a hátunkon a pattanást, akkor azt minden önző és hátsó szándék nélkül teszi e meg. Mi van ha direkt rosszul nyomja ki, hogy másnap megint áldozhasson perverz, pattanáskinyomó vágya oltárán...
-Halló?
-Szia Angyalka vagyok a szomszédból...
-Szia!
-Csak azért zavarok, mert az előbb hívott a Marika, hogy csörögjek át nektek, hogy tegyétek le a telefont, mert nem tud titeket felhívni.
-Köszi szépen.

a kétkezi munkától, mindig drogozni kezdek...

szerintem függőséget okoz...


nem ajánlom senkinek...


Van a hasamon egy seb, ami pont úgy néz ki mint egy segglyuk. Még nem jött ki rajta semmi váratlan, de azért mindig van nálam egy zsepi.

Nyúzzatok meg, öntsetek forró olajat a hónom alá, csavargassátok az óra járásával ellenkező irányba a mellbimbóimat, én akkor is kávés kiskanállal nyúlok a cukorba...

Törjetek kerékbe, akasszatok fel a seggemnél fogva, kötözzetek ukrán teleshop elé, én akkor is morzsás késsel nyúlok a margarinba...


TeLibeGlettEl

Glettelni majdnem olyan, mint oroszkrémtortát sütni óriáspalacsintával. Mindkettőhöz kell egy menő kis robotgép, hogy alaposan kikeverjük a kotyvalékot, kell valamilyen kanálszerű célszerszám, amivel feldobjuk a cuccost a piskótára vagy a falra és akármelyikbe is kezdünk bele, az tuti, hogy egy merő szaros lesz minden...

A szombat öl, butít és elvakít


Egyértelmű, hogy a szombat a legszarabb nap a héten... ügyesen elhiteti veled, hogy hétvége van és felelőtlenül bulikat szervezel aznapra, és a másnap könyörtelenül csap le rád és a macskajaj keresztjével a hátadon tudatosul benned, hogy holnap hétfő... és köztudott, statisztikailag bebizonyított tény, hogy a legtöbb ember hétfőn hal meg... a hétfő a tudat halála és ez egyenes következménye a szombatnak...

Félek a sikertől...



Mi az ami irányítja az embereket? A félelem.
Miért fizetjük be a számlákat? Mert félünk, attól, hogy kikapcsolják az áramot.
Miért mosogatunk el a kedvesünk helyett? Mert félünk, hogy megvonja tőlünk a szexet.
Miért veszünk bérletet? Mert félünk az ellenőröktől.
Tehát mit kell tenni, hogy mindez a mi malmunkra hajtsa a vizet? Valami olyan dolgoktól félni, ami igazából nem is olyan rossz... mondjuk, hogy sikeresek leszünk.
Rettegnünk kell attól, hogy sikeres leszünk... vajon hogyan fogjuk kezelni, hogy töménytelen sok pénzünk van? Nem leszünk nagyképű, önző, gazdag szemétládák, ha tele leszünk lével? Vajon nem fogjuk elveszíteni a barátainkat, amikor már olyan sikeresek leszünk, hogy nekik lesz kellemetlen?
Csak ügyesen programoznunk kell:
Félek a sikertől... Félek a sikertől... Félek a sikertől...


Utálom a 66-os buszt...


...viszont imádom a lomtár ürítésének a hangját...




Nem bírom tovább...

A testem konkrétan darázscsípéseket produkál - pedig idén még egyet sem láttam (mármint darazsat) - mert az elmém egyszerűen képtelenségnek tartja, hogy kilencven percen keresztül egy darázsfészekben ücsörögve megússzam egyetlen csípés nélkül is... Eleinte csak reflexszerűen csapkodtam a levegőbe, aztán hatalmas sebek jelentek meg a testemen, most már lázam is van... Nem bírom tovább ezt a vuzuvazát....

ma is hálás vagyok


hálás vagyok a csőtop feltalálójának, aki fogalmam sincs hogy hogyan, de egyszer csak feltalálta a csőtopot...
hálás vagyok azoknak a tervezőknek, akik kreativitásukat nem kímélve dolgoznak újabb és újabb csőtopok megalkotásán...
hálás vagyok minden varrónőnek, aki szorgos kis kezével puszta szabásmintákból, cérnából és anyagból csőtopokat készít...
hálás vagyok az eladóknak, akik kedvességükkel minduntalan hozzájárulnak ahhoz, hogy minél több és több csőtop kerülhessen forgalomba...
hálás vagyok minden nőnek, aki melltartó nélkül flangál a városban gyönyörű csőtopjában, az én legnagyobb örömömre...

ma éppen Hálás vagyok...



... Marikának*, hogy nap, mint nap lehetőséget biztosít arra, hogy gyakorolhassam a türelmem.

*(megígérem beszerzek róla egy fotót)




Kitörő örömmel értesítek mindenkit, hogy a "Lárifári" kifejezést átmentettem az aktív szókincsembe.






2 shake-be esve (egy epresbe és egy vaniliásba)



A fismekkel vagyok úgy hogy baromira nem ízlett soha, de úgy egy évben kétszer azért csak-csak megkóstoltam hátha.... eddig soha nem jött össze, de nem adom fel a reményt... tudom nekem kéne változni, mert a halas szendvics még mindig ugyanolyan, mint sok sok évvel ez előtt... szar...


Tegnap az olívabogyó is a fismekk sorsára jutott és ez már aggaszt... nem tudom mikor kóstoltam utoljára, de azt tudom, hogy nem ízlet
t... tegnap kapott tőlem egy sokadik esélyt... de nem tudott élni vele... és valahol legbelül azt érzem, hogy az olívabogyó nem tehet semmiről...

Érdeklődés hiányában elmarad!




Már gyermekkoromban sem tudtam összeegyeztetni a fészekrakást a locsolással, a nyuszit a tojással, Jézus meg aztán főleg összekavart, de legalább a pénz amit öregasszonyoknak mondott versikékért kaptam kárpótolt a sokkért, amit évről évre el kell szenvednem Húsvétkor. Később, amikor már igazán kellemetlen lett volna némi alamizsnáért locsolkodni új fogódzkodókat kellett találnom, hogy értelmet nyerjen számomra ez az egész össze-visszaság. Akkor szembesültem azzal a ténnyel, hogy még a pontos dátum kiszámítása sem olyan egyszerű, mint amit egy rendes római katolikus hívő elvárhatna az egyházától. Minden esetre az elmúlt évek és némi utánaolvasás döbbentett rá, hogy talán a népi hagyományok gyakorlása színt vihet az amúgy unalomba fulladó tavaszi szünetbe. Így a szembeszomszéd szikvizes forgalmát is fellendítve kora reggel sorra vettem a ház lányait és asszonyait, akik még a gyorsan improvizált locsolóversemet sem hagyták hogy végigrappeljem, sikoltozva rohantak szerte széjjel. Hiába mondtam, hogy ápolnunk kell ezeket a tradicionális elemeket, a vesszőzést már elkezdeni sem tudtam. Talán az étel egyedül ami különlegessé teszi ezt a pár napot, de azt sem értem, hogy miért csak ilyenkor lehet főt sonkát enni. Ráadásul a különböző népek és kultúrák által fogyasztott ünnepi menü ezerszer szimpatikusabb. Az ortodoxok például sült bárányt esznek fokhagymamártással. Lássuk be, hogy a sonka meg a tojás a kanyarban nincs... Idén aztán rájöttem, hogy inkább szabotálom az ünnepet és se versike, se tojás, se kölni se semmi aminek bármi köze is van a Húsvéthoz. Mivel tavaly a karácsony is erre a sorsra jutott, le kellett vonnom a felszabadító következtetést: pogány vagyok.