szeretek a bundáskenyér magából tovaterjedő ínycsiklandozó molekuláinak és a kellemes, eme pillanatában még forró, citromos teamolekulák egyvelegének orromba belopódzó hatása alá kerülni, mely a félálomból az ébrenlét küszöbén átcsalva olyan reggeli hangulatba varázsol, hogy azt higgyem, mindezt Alice készítette és csodaországban ébredtem... Azt hiszem a felkeltésnek -ha ezt egyáltalán annak lehet hívni- csupán ezen formáját kultiválom.... azért van még egy...
Bizonyára ismeritek ama kiábrándító jelenséget, melyet hím nemű kollégáimnak kell minduntalan elszenvednie, mely elég gyakran az ébredés egyik velejárója, és szó szerint gátat szab annak a folyadék mennyiségnek az eltávolítására, melyet az éjszaka során gyűjtött össze szorgalmas kis testünk, és az egyre növekvő mennyiség és a hely hiányának egyenes arányosságát szem előtt tartva úgymond önmagától térfogat növekedésbe kezd. Eme megnövekedett térfogat csökkentésére azonban más módszerek is léteznek, mint a mesterségesen belülről érkező túlnyomás segítségével történő gát repesztés... például egy kívülről érkező idegen (vagy ismerős) test...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése